Úgy vélem, a lakások költségmegosztásával kapcsolatosan alapvető tájékoztatási probléma van
– mondja Hernyák Imre, a Debreceni Hoszolgáltató Zrt. értékesítési igazgatója. – Mielőtt egy lakóközösség a fűtéskorszerűsítésről dönt, a közös képviselő és az elszámolást végző szakcég képviselője tájékoztatja a tulajdonosokat (vagy tájékoztatnia kellene) annak részleteiről, e részletek azonban később elfelejtődnek. Fontos emlékeztetni: az épület fűtésköltségének megosztása és a kompenzáció nem a Hőszolgáltató hatáskörébe tartozik, ezekről a lakóközösség dönt! Bár a Hőszolgáltató számláz, a lakók egyeznek meg egymás között, nekik kell tisztázniuk, ki milyen arányban fizet vagy kap kompenzációt. Egy ház távhőszolgáltatásának költségeit a Hőszolgáltatónak az épületrészekre (általában lakásokra) kell szétosztania, olyan arányban ahogyan azt a tulajdonosi (jellemzően lakó-) közösség kéri. A radiátorokon lévő egységmérők esetén van egy félreértés: ez nem mérő, hanem költségmegosztó készülék. Bár azt egzakt módon rögzíti, hogy az adott radiátor mennyi hőt ad le („egységben” számolva), nem lehet közvetlenül forintosítani; ahhoz szükséges, hogy az épület összes fűtésköltségét fogyasztásarányosan lehessen majd felosztani, mert egy fűtőrendszerben nem csak a radiátor ad le meleget – magyarázza Hernyák Imre. Arányosan Az elszámolás menetéről elmondta: a társház által megbízott elszámoló cégek megnézik a ház által felhasznált fűtésmennyiséget GigaJoule-ban (jelenleg 1 GJ 3420 Ft + 5 % ÁFA), majd azt, hogy ez összesen hány egységet jelent. Ebből kiveszik azon részt, amit légtérarányosan fizetnek a lakók (általában az összes 30 százaléka), a maradékot (általában az összes fogyasztás 70 százaléka) pedig elosztják olyan arányban, ahogyan az egyes, fűtőtestenkénti egységmérők adatai összeadódnak. Visszaosztva az összeget kapjuk meg, hogy egy egységre hány GJ energia jut és az hány forintot jelent. A légtérarányos rész és a költségmegosztós rész összege adja egy lakás fogyasztását, ezt az adatot kapja majd meg a Hőszolgáltató az elszámoló szervezettől, és ezt veti össze a díjfizető által a fűtési idényben befizetett hődíj részfizetésekkel (utóbbi nem átalány). A költségosztók és a termosztatikus radiátor szelepek felszerelésének előnye, hogy megszüntetik a fűtéssel való pocsékolást, bár kétségtelen, hogy nem egyformán tudnak a lakástulajdonosok takarékoskodni; a földszinten, széleken, sarkokon lakók kevésbé. – Egy jól szigetelt házban, enyhe időben sok lakó számára a csövek által biztosított meleg is elég lehet. Ők szokták a számla kézhezvételekor mondani, hogy „be sem kapcsoltam a fűtést, mégis fizetek” – ilyenkor a légtér arányos fűtéshányadot fizetik, hiszen őket a csövek melegítik – hangsúlyozza a szakember. HBN Módosítás várható Hernyák Imre megjegyezte, hogy egy tervezett kormányrendelet várhatóan igazságosabbá teszi a megosztás rendszerét. Ma nincs kötelezően előírva, hogy mennyi légtérarányos és mennyi egyéni használatot kell figyelembe venni elszámoláskor (általában 30:70 százalékban egyeznek meg a lakók). A módosítás pl. a már leszigetelt épületek esetén 50-50 százalékról szólna, így akik most többet kénytelenek fűteni, így az összterhekből is többet viselnek, azok a változtatások után kisebb számlákat kapnának.