Kapcsolat

Tel./fax: +36 52 890353

Mobil: +36-30 289 3756

E-mail: nyitako@gmail.com

Skype: tarsashazlehel

www.facebook.com/nyitako.kft

Fogadóóra: Lehel u. 24. 15. em. csütörtök 18-19 között

Előzetes egyeztetés esetén

(30 2893756)

hétköznapokon 10-14 óra között is lehetséges ügyintézés

(A hentes felőli oldalon 114-es kapucsengő)

Mit tehet a társasház a nem fizető lakókkal?

 

Gyakori eset....

GyaGyakori eset....: létezik egy notórius nem fizető lakótárs, aki már több 100 ezer forintos közös költség tartozást halmozott fel. Mit tehet ilyenkor a társasház, mit tehetnek a rendesen fizető lakók? Eredményes stratégia, ha az adós bujkál, és nem veszi át a fizetési felszólításokat?

A nem fizető lakótárs rosszul teszi, ha nem reagál a megkeresésekre. A bujkálás ellenére ugyanis az át nem vett felszólítás is kézbesítettnek tekinthető az úgynevezett kézbesítési vélelem folytán. Ennek lényege: a tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére, illetőleg levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítást kézbesítettnek kell tekinteni akkor, ha azt legalább két alkalommal megkísérelték eljuttatni. Ha e felszólítás a második alkalommal is „nem kereste” jelzéssel jut vissza a közös képviselőhöz vagy az intézőbizottság elnökéhez, akkor a próbálkozás napját követő nyolcadik munkanapon automatikusan kézbesítettnek számít a felszólítás.

Akkor sem bújhat el a fizetés elől valaki, ha ismeretlen helyen tartózkodik. Ha ugyanis a tartózkodási helyéről, székhelyéről vagy telephelyéről az illetékes jegyző, illetőleg a központi szerv adatot szolgáltat, akkor a kézbesítési vélelem az újabb adat szerinti címre is a fenti feltételekkel érvényes.

Más trükköket is bevetnek azonban az adósok. Volt rá példa, hogy egy jelentős összeggel tartozó lakó stratégiát váltott, és bujkálás helyett vitatta a tartozását, mégpedig azért, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakuljon át. Ez azonban puszta időhúzás, ugyanis ilyen esetekben ügygondnokot rendelnek ki, aki értelemszerűen kevésbé képes érvelni a tárgyalóteremben az adós mellett.

Végső megoldás: árverés

Rendkívül ritka az olyan árverés, amelyre pusztán azért kerül sor, mert az ingatlan tulajdonosa nem fizetett közös költséget. Ha már árverezésre kerül sor, a közös költség csupán egy a sok egyéb tétel mellett. Ráadásul a társasházak sem ragaszkodnak az árveréshez. Nem az a céljuk ugyanis, hogy kitegyék a lakót, hanem az, hogy bebiztosítsák magukat arra az esetre, ha „mozgás” lenne az ingatlan körül. Például eladja a tulajdonos, netán elhalálozik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társasházakhoz hasonlóan az önkormányzatok is szívesen biztosítják be követelésüket ezen a módon.

Megfigyelhető, hogy az emberek jelentős része sokszor nem anyagi, hanem személyes problémák miatt nem fizet.

vissza

Hozzászólások